Milyen feltételei vannak Orbán Viktornak a szakciók megszavazásához? Van különbség a magyar kormány hazai nyilatkozatai, illetve aközött, amit delegációja Brüsszelben csinál? Miért fontos, hogy miben maradt Trumppal Giorga Meloni? Miről beszél Trump, amikor energia vészhelyzetet hirdet? Kérdések és válaszok a világlapok írásaiból.
A buchenwaldi koncentrációs tábor helyén létesült emlékhely igazgatója azt ajánlja az AfD-támogató milliárdosnak, hogy lapozza át ismét a történelemkönyvet, mert abból sokat okulhat. Trump a törvényesség határait kóstolgatja, írja az Economist vezércikke, az USA-val foglalkozó kommentárrovata szerint Amerika tényleg aranykorba léphet be Trump alatt, akinek legnagyobb ellenfele alighanem ő maga. Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint Putyinnal nem szabad békét kötni, mert akkor egy autokratát jutalmaznánk. Nemzetközi lapszemle.
A német külügyminiszter szerint Putyin kész feláldozni akár az országát is, noha fel kellene ismernie, hogy nem tudja megnyerni a háborút. Trump erős Amerikát örökölt, és ez gond a gyenge Európa számára, mert az nincs felkészülve arra, hogy versengjen eddigi védelmezőjével – írja Marc Champion. A Financial Times szakértője nem érzékeli, hogy akkora bajban lenne az amerikai gazdaság, mint ahogy azt Trump beállítja. Nemzetközi lapszemle.
MAGA után jön a MEGA – vagyis Amerika után Trump arra ösztönzi-e Európát is, hogy szintén legyen ismét nagy – kérdezi az independent elemzője. A Washington Post leszedi a keresztvizet mind Bidenről, mint Trumpról az általuk aláírt amnesztiarendelet miatt. Lesz-e Trumpnak elég pénze kitoloncolni milliókat Amerikából – kételkedik egy szakértő a Die Weltben. A New York Times szerint Trump eljátszotta a tekintélyét, miután kegyelmet adott a január 6-i lázadás csaknem minden részvevőjének. Nemzetközi lapszemle.
„Újabb hosszú felfordulás kezdődik az amerikai közéletben.” „Ilyen visszatérést Amerika idáig nem látott, az ellenfelek a padlón, teljesen demoralizálódva.” „Trump rajtja jobb volt, mint ahogy azt pár hónapja gondolhattuk volna.” „Fel kell készülni arra, hogy akárcsak a magyaroknál, sok átlag amerikai sem talál semmi kivetnivalót abban, ha dekrétumokkal irányítják az országot.” „Ha a társadalom látja, hogy valójában mit akarnak az oligarchák, akkor egyértelmű lesz, hogy vissza kell venni tőlük a hatalmat” – erős mondatokkal értékelik a nemzetközi sajtóban Trump visszatérését.
Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet elnöke, Gabriel Felbermayr szerint az új amerikai elnöknél sokat számít a személyes rokonszenv, ezért lehetne alkalmas Orbán tárgyalni vele a vámháború elkerüléséről. A The Times szemleírója szerint a liberálisoknak nem szabadna fülüket, farkukat behúzva nézniük, hogy Trump ismét elnök lesz, mert ő egy zsarnok. Miként bánjunk a diktátorokkal – ehhez ad receptet a Springer-konszern Igazgatóságának elnöke. Amerika új, úgynevezett farkasharcos diplomáciája Kínával szemben maradandó károkat okozhat a Nyugatnak – figyelmeztet a New America agytröszt igazgatója. Donal Trump beiktatása előtt ezek a témák uralják a világ lapjait.
Az osztrák kormányalakítás, a gázai tűzszünet és az amerikai hatalomváltás a világlapok fókuszában. Válogatásunk.
Akad olyan elemző, aki szerint Putyin nem számít arra, hogy Trumppal könnyebb lenne a viszonya, mint a demokrata vezetéssel volt. Ezt pedig – az elemző szerint – ki kell használnia az Egyesült Államok új vezetésének is.
Világszerte tarolnak az újgenerációs vezetők, a technokraták, liberálisok visszaszorulnak. De mi lesz, ha az újak nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket?
Győzedelmesen vonulnak a populisták, úgy tűnik, hogy a nyomulásukat nem lehet megállítani. A német államfőnek nyilvánosan ki kell állnia a gyűlölet és az uszítás ellen, akkor is, ha ez beavatkozás a közelgő választásokba. Trump imádja, hogy Mar-a-Lago királya lehet, de hamarosan lefokozzák az Egyesült Államok elnökévé. Igencsak időszerű a tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamász között, de nagyon törékeny lehet.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fareed Zakaria attól tart, hogy ha az Egyesült Államok gyarmatosítaná Panamát, azzal Dél-Amerikát Kína karjaiba lökné.
Az Egyesült Államok magát a rendszert vette célba.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Számos nemzetközi lap ír arról, hogy az USA szankciós listára tette Rogán Antalt. A Financial Times és a Guardian foglalkozik Rogánnak a rendszer működésében játszott kulcsszerepével. Utóbbi aláhúzza, a szankciós listáról lekerülni nehéz lesz, még akkor is, ha hamarosan Donald Trump érkezik a Fehér Házba.
